Depressziósként az élet

Depresszióm története

Én ezt már nem bírom. Dühös vagyok, mérges vagyok. Mert nem ezt érdemlem, senki sem érdemli ezt. De valahogy mindig csak nekem jutott ki a “jóból” egész életemben. A gyerekkorom nem volt valami fényes. Anyámnak csak púp voltam a hátán, egy olyan házasság púpja, amiből nem tudott menekülni. El is fogadhatta volna a döntést, melyet… Tovább »

Igazi mélységek

El vagyok keseredve. Ma már eleredt a könnyem is. Pedig depressziós már jó ideje nem vagyok. Érdekes, pedig ha volt időszak mikor okom lett volna a depresszióra, akkor ennél alkalmasabb időszak nem is lehetne, mint amiben most vagyok. Szóval azt hiszem, most jó okkal süllyedhetnék a mély önsajnálatba és vetemedhetnék öngyilkosságra is, mégse vagyok annyira… Tovább »

Fekete Kutya

Ezt a blogot nem a legjobb időben indítottam, mert az utóbbi hónapokban egyre jobban vagyok. Fene se érti miért, némelykor előfordul az efféle “felszállóág”, aminek sok oka lehet. Mindenesetre a 12 éves korom óta tartó depresszióm leírására nem éppen alkalmas. Ilyenkor egyszerűen sokkal kevésbé jönnek a negatív gondolatok, és ha el is szomorkodom valamin –… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!